Mikor eldöntöttük a Férjemmel, hogy mikor is szeretnénk végre mind a állam, mind pedig Istnen színe előtt kimondani azt a bizonyos boldogító igent, már akkor sajnos szembesülnöm kellett azzal a mások számára igen viccesnek hitt beszólással, hogy “úúúú, ti ezt jól meggondoltátok? “
Idővel rá kellett jönnöm, hogy sajnos ez életünk legszebb napja után is így marad. Az ember tűr és tűr egy ideig de csak egy ideig…
Kedves Olvasó, mint nemrég férjhez ment nő üzenem ha kedves akarsz lenni valakivel ne tedd fel ezt a kérdést!:)
Igazából rájöttem, hogy sajnos ez a társadalom által elvárt viselkedési norma. Valamint sajnos a szomorú igazság. Sajnos a mai házasságok igen magas százaléka végződik a “holtodiglan- holtomiglan” esküben foglalt szavak jelentésének elfelejtésével.
Tényleg ilyen nehéz lenne? Vagy csak a legtöbb ember már belefárad abba, hogy küzdjön azért amiben igazán hitt egykor. Ha nem is felejtették el, akkor pedig- ami még fájóbb felismerés- nem is gondolták komolyan azt amit akkor mindenki előtt megfogadtak egymásnak.
Éltem hosszú ideig kapcsolatban, de nem mentem férjhez, és utólag rá is jöttem milyen jól döntöttem, mert amikor megismerkedtem a nagy Ő-vel, éreztem hogy tényleg komolyan vele akarom leélni az életem, tényleg minden nap mellette akarok ébredni, vele szeretnék minden érzelmet, örömöt, bánatot, nehézséget és sikert átélni.
Biztos lesz olyan nap, hónap, év, ami nehézségekkel lesz tele, de tudom azt, hogy akkor is együtt fogjuk megoldani, mert együtt is akarjuk megoldani, hiszen megfogadtuk egymásnak is, és mindig ha gond adódik eszembe jut az eskünk szövege, amelyet magamnál is hordok hogy emlékeztessen:
“Én, feleségül megyek Hozzád, és megígérem, hogy megőrzöm irántad való hűségemet jó- és balsorsban, egészségben és betegségben, és hogy téged tisztelni és szeretni foglak életem minden napján.”
Úgyhogy, csajok ha valaki nemrég ment férjhez és még mindig megkapja ezt a kedves kérdést nyugodtan válaszoljátok, amit én szoktam, mert nekem bevált:
Igen, annyira meggondoltam, hogy meg is esküdtem rá!
Vicanya
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: